Kezdetek.
A francia divattervez� 1905-ben sz�letett , j�m�d� iparoscsal�d sarjak�nt. eleinte �p�t�sznek tanult , majd apja unszol�s�ra a diplom�ciai karrier fel� vette az ir�nyt. m�v�szeti t�rekv�sei azonban hamar megmutatkoztak, �s sz�gyenszemre otthagyta az iskol�t. Gal�ri�t nyitott , ahol t�bbek k�zt Picasso �s Dal� k�peit �ll�totta ki. B�r a harmincas �vek v�ls�ga �s egy betegs�g az �zlet elad�s�ra k�nyszer�tette , ekkor k�sz�tette el els� skicceit , amelyek utat nyitottak sz�m�ra a divatvil�gba. Sapk�kr�l k�sz�lt rajzait a nagy divath�zaknak �rulta, v�zlatai eljutottak Nina Riccihez �s Balenciag�hoz , majd Robert Piquet-n�l lett illusztr�tor.

Dior b�csi (L) :)

Szt�rok az � kre�ci�iban.
A m�sodik vil�gh�bor� �t is a frontra sz�l�totta , de 1941-ben visszat�rt a francia f�v�rosba , �s hamarosan saj�t v�llalkoz�st ind�tott. Az �tvenes �vekt�l m�r  a szt�rok szab�szak�nt emlegett�k , Hitchcock R�m�let a sz�npadon c�m� filmj�ben Marlene Dietrich j�tszott az � kre�ci�j�ban , Rita Hayworth pedig a Gilda c�m� mozi premierj�n viselt Dior-est�lyit. De a filmcsillagokon k�v�l hercegn�k is pomp�ztak az � ruh�iban Egy reprezentat�v alkalmi ruha elk�sz�t�s�hez nem ritk�n ak�r 80 m�ter anyagot is felhaszn�lt a tervez� . A mesesz�p ruh�kkal pedig n�k �lmait v�ltotta val�ra , �s feledtette a h�bor� kegyetlen eml�keit.

Az uj�t�.
Az 1947-es kollekci� forradalmian �j vir�gkehely-vonalai , a pazar anyagokb�l k�sz�lt , kebleket kiemel� ruh�k , dar�zsderek� , teli szokny�k annyira �jszer�en hatottak a k�z�ns�gre , hogy deb�t�l�sukat k�vet�en a kritikusok "New Look"-k�nt kezdt�k emlegetni.

"Sokan azt hiszik , hogy  az haute couture olyasvalami , ami csak a gazdagoknak sz�l. Csakhogy ebben t�vednek. Minden n� lehet eleg�ns an�lk�l , hogy sok p�nzt kellene k�ltenie �lt�zk�d�sre , ha k�veti a divat alapt�rv�nyeit , �s gondosan kiv�lasztja azokat a ruh�kat , amelyek el�ny�s megjelen�st biztos�tanak sz�m�ra . Az egyszer�s�g , a j� �zl�s �s az �polts�g h�rom olyan alapvet� t�rv�ny , amelynek betart�sa nem ker�l p�nzbe." Christian dior  

�j�sz�letett a n�iess�g  klasszikus ide�lja , �s Diornak k�sz�nhet�en a francia f�v�ros ism�t a divat fellegv�ra lett. �letet vitt a haldokl� p�rizsi haute couture-be , amelynek t�bb mint fel�t � adta abban az id�ben. Ezt igazolja , hogy a Time magazin c�mlapj�n is szerepelt . De sikere nem lett volna teljes parf�mk�ltem�nyei n�lk�l. Az 1947-ben napvil�got l�tott , Miss Dior n�vre keresztelt illatot pillanatok aladt elkapkodt�k. :))

Az �perenci�s tengeren is t�l.
Dior nagy hangs�lyt fektetett a marketingre , �s rohamosan terjeszkedett a nyugati vil�g orsz�gaiban . 1948-t�l az USA piac�n is mark�nsan jelen volt . �s , hogy  a vev�k ig�nyeit kiel�g�tse , az �tvenes �vekben Dior minden szezonban megh�kkent� kollekci�kkal �llt el� �vente bevezetett egy-egy �j "vonalat" �s modelljei �ri�si hat�st gyakoroltak a divatvil�gra . 1957-ben sz�vinfarktus k�vetkezt�ben halt meg egy olaszorsz�gi gy�gyf�rd�ben  , mert �ll�t�lag f�lrenyelt egy halsz�lk�t.

Dior �r�kk�.
A divatdikt�tor hal�la ut�n a mind�ssze 21 �ves Yves  Saint Laurent-et b�zt�k meg a divath�zm�v�szeti vezet�s�vel.Ez az id�szak �tmenet volt a h�bor� ut�ni regener�l�d�sb�l a t�meggy�rt�s id�szak�ba. YSL elk�pzel�sei m�r a t�meggy�rt�s fel� mutattak. De tervei egyre mer�sezbbek lettek , �s kollekci�ival m�r nem tudta  k�pviselni a Dior-h�zt�l elv�rt eleganci�t. Marc Bohan vette �t t�le az ir�ny�t�st , majd 1989-t�l Gianfranco Ferr� aki a konzervat�v s�tlust k�pviselte . 1996-ban az extr�m , boh�m , kiss� �r�lt John Galliano kaparintotta meg az igazgat�s kehet�s�g�t , ami j�t is tett az akkor m�r av�ttnak titul�lt Dior h�zn�l.

John Galliano

Egy �js�gb�l m�soltam ki ! Ne lopj �n g�peltem...