A burberry k�ts�gk�v�l az egyik legnagyobb m�lttal rendelkez� angol divath�z, �m t�rt�nete t�bb szempontb�l is rendhagy� . R�szben az�rt , mert nem csup�n a hagyom�nyos �rtelemben vett sikerekr�l �s sz�rnyal�sokr�l sz�l, r�szben pedig az�rt, mert olyan t�rt�netet v�zol fel ami megmutatja  , hogyan lehet puszt�n anyagb�l kiindulva a divatipar vez�rei k�z� s egyben az ismerts�g vil�g�ba t�rni. A burberry eset�ben nem a divat szelleme , hanem a praktikum form�lta a viseleteket , �s teremtette meg a ballonkab�tba burkol�z� , kock�s s�llal a nyak�ban a londoni utc�kon imbolyg� divatos eur�pai ember k�p�t.

A patin�s h�zat 1856-ban alap�totta a n�vad�, Thomas Burberry , aki alig 21 �vesen megnyitotta els� textil�zlete kapuit egy angol v�rosk�ban , Basingstoke-ban . Ekkor m�g nem tudta , hogy ezzel nev�t �r�kre be�rta a divatt�rt�nelembe. Tudatos �zletpolitik�ja �s hozz��rt�se hamar meghozta a sikert , s az 1870-es �vekt�l az anyagok helyett az �lt�z�kek , a praktikum �s a nem hagyom�nyos �rtelemben vett divat ker�lt figyelm�nek k�z�ppontj�ba. K�l�nleges text�li�k fejleszt�s�be kezdett , melyek m�lt�n tett�k vil�gh�r�v� . 1880-ban sz�letett meg az a gyapj�b�l , pamutb�l vagy kever�k fonalb�l –ma m�r ak�r m�sz�lb�l is – s�r�n , �tl�san �s p�rhuzamosan is sz�tt anyag , amely minden addigi text�ili�n�l ellen�l�bbnak , v�z�l�bbnak �s sokkal strapab�r�bbnak bizonyult. Ez a gabardine. A legenda szerint az �tlet egy juh�sszal val� besz�lget�s sor�n pattant ki a fej�b�l , mid�n l�tta , hogy a f�rfi b�r�nyok faggy�ja �ltal �t�tatott kab�tja  v�zleperget�v� v�lt . A zord id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt is t�k�letes v�delmet  ny�jt� gabardine  komolya karriert futott be , mivel a XIX. Sz�zadi technik�k eg�szen addig nem tett�k lehet�v� , hogy az ember ruh�zata ellen�lljon a sz�lnek �s az  es�nek . Term�szetes h�t , hogy az �jszer� anyagot 1888-ban lev�dette , s nem sokkal k�s�bb , 1891-ben megnyitotta els� londoni �zlet�t is , ahol sorra fogadt�k a megrendel�seket –a v�llalat k�zpontja az�ta is ezen a helyen �zemel. A Burberry arculata is form�l�dott , ennek r�szek�nt elk�sz�lt a z�szl�t viv� p�nc�los lovast mint�z� log� , melyben a z�szl� a Prorsum , azaz el�re �zenetet lobogtatja. A Burberry hivatalosan is bejegyzett m�rk�v� v�lt . Az ifj� �zletember brilli�ns �zleti elm�vel m�r akkor felismerte , siker�t az ismerets�g hozza majd meg , �gy el�rte , hogy oylan korabeli h�ress�gek viselj�k ruh�zatait , mint Lord Baden-Powell , aki nem m�s , mint a brit hadsereg egykori alt�bornagya , �r� �s nem mellesleg a cserk�szet megalap�t�ja. Burberry k�l�nleges �s ellen�ll� anyag�b�l k�sz�lt ruh�it viselte a nagy felfedez� , Ronald Amundsen is 1911-ben , amikor el�rte a D�li-Sarkot .  Ernest Shackleton is gabardine-b�l k�sz�lt �lt�z�kben indult neki antarktiszi exped�ci�j�nak , de  a rep�l�s �ttt�r�inek munk�j�hoz is hozz�j�rult a divath�z a megfelel� �lt�z�k biztos�t�s�val.

A gabardine term�szetesen a hadiiparba is besziv�rgott . Burberry 1914-ben felk�r�st kapott , hogy az angol hadsereg sz�m�ra olyan ruh�t tervezzen ami nem csak az id�j�r�s de a h�bor� pr�b�j�t is ki�llja . �gy sz�letett meg  a trenchcoat, azaz vihar vagy ballon kab�t, ami egyben volt k�nyelmes , er�s , praktikus �s eleg�ns, hogy a tisztek minden ig�ny�t kiel�g�thesse . A megval�s�t�s olyan j�l siker�lt , hogy a h�bor� elmult�val a katon�k tov�bbra is ragaszkodtak kab�tjaikhoz, megteremtve ezzel  a soha el nem m�l� divatot . Az igazi ballon m�ig egyet jelent a Burberry kab�tokkal , melyek oly sok �vvel az els�  vil�g�g�s ut�n is magukon viselik az egykori praktikus jegyeket : kit�ntet�seknek sz�nt v�llp�ntokat a fegyver �s a t�rk�ptart� �vet vagy �ppen a k�zigr�n�tok miatt megalkotott D-gy�r�ket  . A hirtelen felbukkan� viselet hamarosan a n�i sziveket is rabul ejtette , s az unisex jegy�ben pillanatokon bel�l a keskenyebb v�llakra is ballonok simultak . A kab�t 1920-ban kisebb igaz�t�son esett �t , b�l�sk�nt kock�s anyagot �lmodtak bele , s ezzel egy ujabb legenda indult �tj�ra.